munkavédelmi tudatosságnövelés

Munkahelyi tudatosságnövelés – szakmai kommunikáció módszertan

Munkavédelmi szempontból a teljesítményünk legbeszédesebb mutatója a megtörtént munkabalesetek számának alakulása. 2019 első félévében országszerte 11 151 alkalommal történt olyan munkabaleset, amely legalább három munkanap kieséssel járt és 32 eset végződött a dolgozó halálával a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság statisztikája alapján.

A munkavédelmi felügyelők szerint nemcsak azzal van a baj, hogy a munkáltatók nem tartják be a szabályokat, a dolgozók sem elég tudatosak, a munkahelyi biztonság nem foglal el előkelő helyet az emberek értékrendjében.

Annak érdekében, hogy ne rólunk vagy munkatársainkról szóljon a következő negatív statisztika, célszerű baleset megelőzési stratégiát kialakítanunk. Ennek egyik hathatós eleme a dolgozók tudatosságának fejlesztése, amihez számtalan eszköz áll rendelkezésünkre.

Kezdhetjük természetesen a kisebb költségvonzatú lépésekkel. Hasznos eszköz, az egyébként is jogszabályokban előírt intézkedések magasabb szintre emelése, hatékonyabb megvalósítása. Például az új belépős, ismétlődő vagy rendkívüli oktatások érdekesebbé varázsolása vizualizációval, képekkel, videókkal, megtörtént esettanulmányokkal, hogy a dolgozó ne azt érezze, hogy végre túl van ezen is és most újra egy évig nem kell a munkavédelemmel foglalkoznia, hanem valóban magával vigyen valamit, amit saját területén hasznosítani tud.

Nagyon fontos, hogy akarjon is, ehhez pedig a legjobb példát a vezetők mutathatják, egy elkötelezett és tudatos vezető követése sokkal motiválóbb, mint hordani a munkavédelmi eszközöket, például sisakot vagy a munkavédelmi cipőt, amikor az ugyanazon területen dolgozó vagy közlekedő felettesek nem teszik ezt meg. A rögtön felmerülő- „nekik bezzeg szabad!”- jellegű kijelentések ilyenkor bizony jogosak.

A különböző irányú kockázatértékelések elkészítése szintén törvényi előírás, vagyis egyébként is meg kell csinálnunk, de nem elég ezt csak a felügyelőknek megmutatnunk, az eredményeit nagyon hasznos megismertetni a dolgozókkal. Alapvető, hogy a munkavállalók ismerjék, hogy milyen veszélyforrásoknak vannak kitéve munkahelyükön és mindezek mellett mik azok az intézkedések, eszközök, amelyek helyes alkalmazásával biztonságossá tehetik a munkavégzést.

Ha mindezeket megtettük, mégis baleset következett be, akkor az a minimum, hogy tanuljunk belőle mindannyian, vezetők is, dolgozók is. A tanulságos balesetek elemzésére módszerek tárháza áll rendelkezésünkre (például 8D, Ishikawa, Pareto, 5 miért, stb.), amik segítenek abban, hogy megismerjük, hogy mi volt az adott eset oka. Itt sem elég kivizsgálnunk és meghatároznunk a kockázatokat és javítási intézkedéseket, ha ezt követően a fiók titkai maradnak, mit sem érnek. Nyilvánosságra is kell hoznunk a hasonló területen dolgozók előtt, hogy elejét vegyük annak, hogy a baleset vagy megbetegedés még egyszer bekövetkezzen. Ugyanez a helyzet a kvázi balesetek, near miss esetekkel kapcsolatban is, megéri gyűjteni, elemezni, kommunikálni ezeket, mert a legkevesebb sérülést, de a legtöbb tanulságot hordozzák.

Hasznos kommunikációs eszköz lehet egy időszakos önálló munkavédelmi újság bevezetése, ahol a munkavédelmi teljesítményünket, céljainkat, programjainkat közelebb hozhatjuk a dolgozókhoz kreatív és számukra érdekes formában.

Szervezeti intézkedés- ami nem jár feltétlenül külön anyagi vonzattal és inkább nagyobb szervezet esetén praktikus- ha létrehozunk egy egész koordinátori rendszert, minden szervezeti egység, osztály, részleg, terület munkavédelmi képviseletére kijelölünk koordinátorokat, felelősöket. Akikkel a kinevezésük után a munkavédelmi szakember külön tartja a kapcsolatot rendszeres megbeszélések, tapasztalatcsere formájában, részletesebb oktatást kapnak, és ezt követően megvalósítják a munkavédelmi szakképzettséget nem igénylő feladatokat (például aláíratják a védőeszköz juttatási listát, kihelyeznek feliratokat), bejárásokat tartanak és időben szólnak, ha a területen releváns változás következik be. Fontos, hogy olyan dolgozók legyenek, akik szorosan részt vesznek az adott részleg munkamenetében (például észreveszik, ha jön egy új vegyi anyag) és érdekli is őket ez a terület, így nagyon elkötelezett segítséget fognak jelenteni a tudatosság növelésében.

Mindenki a saját területén veszi észre legjobban a fejlesztési potenciálokat, ezért nagyon fontos, hogy a munkavédelmi tudatossággal kapcsolatos kommunikáció kétirányú legyen, hogy a dolgozók feltehessék a kérdéseiket, elmondhassák az ötleteiket, észrevételeiteket. Erre kiváló lehet egy fogadóóra bevezetése, ami rendszeresen megtartásra kerül és személyesen találkozhatnak a dolgozók a munkavédelmi szakemberrel, de akár megfelelő lehet egy munkavédelmi postaláda létrehozása, ahol írásban folyhat a kommunikáció. Bevezethetünk újítási, javítási javaslat rendszert, amelynek keretében értékes ötleteket kaphatunk, a megvalósítható intézkedések jutalmazásával pedig ösztönözhetjük az újabbak érkezését, bevonhatjuk, érdekeltté tehetjük a dolgozókat folyamatosan vagy kampányszerűen is.

Jutalmazási, ösztönzési rendszer bevezetésének többféle alapja lehet, ez adott vállalat tulajdonságaitól függően választható. Nagyon jó példa a balesetmentes időszakok jutalmazása, ami történhet oklevél, anyagi elismerés vagy területek között mozgó vándorkupa formájában is. A lényeg, hogy elérjük azt, hogy a dolgozók tudatában legyenek annak, hogy hány napot, hónapot töltöttek munkával anélkül, hogy negatív esemény következett volna be, hiszen ez mindenképpen az ő érdemük is. Ezt elérhetjük úgy is, ha egy központi helyen, mindenki által látható formában folyamatosan vezetjük. Így válhat szemléletessé, ha fáradságos munkával gyűjtögetett napok lenullázódnak (baleset történik).

Vannak olyan területek, ahol a jutalmazási rendszernél sajnos eredményesebb a szankciós rendszer alkalmazása, ennek is több formája él, különböző kereteket kialakítva (például pontgyűjtés) szabályostól eltérő munkavégzés esetén bónusz, prémium vagy mozgóbér megvonása történik adott esetben írásbeli vagy szóbeli fegyelmivel kiegészülve, ami kifejezetten tudatosul a dolgozókban.

Eseti jellegű vagy siker esetén rendszeres intézkedés is lehet a munkavédelmi verseny szervezése, aminek kapcsán a dolgozók munkavédelem tárgykörében feltett kérdésekről gondolkoznak el, esetleg néznek utána. Készíthetünk elméleti versenyt tesztes vagy kifejtős formában, egy vagy több fordulósat, egyéni vagy csapat szinten. Kiegészíthetjük mindezt gyakorlati feladatokkal is, például tanulhatnak a dolgozók egyes munkavédelmi eszközök helyes használatával egybekötött ügyességi feladat időre történő teljesítéséből. A nyertesek pedig a jutalom mellett munkavédelmi tudással vagy gyakorlattal is gazdagodnak.

Az oktatások kiegészítéseként nagyon hasznos és érdekes eszköz a munkavédelmi témájú videók, filmek vetése. Ez történhet külön erre a célra megszervezett „Mozizz velünk!” akció keretében hosszabb filmekkel vagy munkaközi szünetekben az étkezőkben vetített rövidebb videókkal. Az ehhez szükséges tanító célzatú filmek többféle stílusban ingyenesen rendelkezésre állnak az Interneten.

A dolgozókon keresztül a fiatalabb korosztály tudatosságát is fejleszthetjük fotó vagy rajz pályázat hirdetésével. A munkavédelmi tudatosságot sugárzó rajzokra pedig büszkék lesznek a szülők a munkahelyi folyosókon.

Komplex intézkedés lehet akár a fentiek kombinációjával egy cég életében egy egész munkavédelmi nap megszervezése és megtartása, ahol vidám, akár játékos formában hozhatjuk közelebb a dolgozókhoz a munkavédelem fontosságát, aminek akár csapatépítő eredménye is lehet.
Mindezen tevékenységekbe pedig a munkahelyi vezetőkön kívül munkavédelmi képviselők, a bizottság, az üzemi tanács tagjainak bevonása szintén szemléletformáló hatású.
Az egészséges munkakörülmények érdekében a munkahelyi vezetők és a munkavállalók együtt tehetik a legtöbbet, a helyes munkahelyi gyakorlatok kialakításával és a szabályos munkavégzéssel, hiszen az egészséges és biztonságos munkahely a közös érdekük. A vállalkozók, vállalatok rengeteg pénzt takaríthatnának meg a munkavédelmi előírások betartására fordított összeggel, hiszen egy baleset kapcsán sokkal többe kerülhetnek a kártérítések és a kiesett munkaidő miatt felmerülő kiadások, mint a megelőző intézkedések.

Megosztom

Share on facebook
Share on linkedin
Close Menu