veszelyes anyagok

Veszélyes anyagok

REACH, GHS, CLP, ADR, RID, ADN ← MSDS Bizonyára mindannyian hallottunk már ezekről a betűszavakról. Igazán nem elrettentésnek szántam a fenti felsorolást, sokkal inkább szeretném közelebb hozni a mondanivalójukat, közös nevezőre emelni őket és megmutatni, hogy hol a hiba a képletben, melyik szereplő az, aki nem jól oszt.

Node, nem számokat, hanem lapokat, méghozzá a biztonsági adatlapokat. A közös nevező tehát az MSDS (Material Safety Data Sheet), vagyis éppen a biztonsági adatlap, amely nagyon fontos információhordozó eszköz, formai és tartalmi követelményeit a REACH, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet II. melléklete tartalmazza.

Ha veszélyes anyagokkal, keverékekkel végezünk tevékenységet –miután bejelentettük ezt- vásárolunk, szállítunk közúton az ADR előírásainak megfelelően, vasúton a RID szabályzat alapján, vízen az ADN megállapodás alkalmazásával, importálunk, forgalomba hozunk, gyártunk, miközben csomagolunk, címkézünk, tárolunk, kiszerelünk folyamatosan kiemelt figyelmet kell szentelnünk a környezetünk és az egészségünk megóvására. Mindezen tevékenységeknek ugyanis mind kockázatosak valamilyen szempontból, ezért szigorú kémiai biztonsági szabályok betartása mellett végezhetőek biztonságosan. Alapvető, hogy a tevékenységünkhöz alkalmazott anyagok, keverékek biztonsági adatlapjai a megfelelő nyelven a rendelkezésünkre álljanak, és ezek pontosan tartalmazzák a szükséges információkat, így például 14. szakaszban az ADR, RID és ADN szállításra vonatkozó adatokat.  A vegyi anyagokat korábban többféle szempontból sorolhattuk veszélyes kategóriába, sajnos nem egyértelműen ugyanarra az eredményre jutottunk, ha környezetvédelmi, egészségügyi vagy szállítási oldalról vizsgálódtunk egymás mellett különböző országokban, alkalmazva a nemzeti és az uniós kiterjedt előírások rengetegét. A kemikáliák gyártása és kereskedelme azonban globális szintű, ezért ésszerű, ha azonos termékek esetén a veszélyek besorolásának eredménye és jelölése is azonos az egyes országokban. Ennek érdekében az ENSZ szakértői bizottsága elfogadta az osztályozás és címkézés globálisan harmonizált rendszerét, ez a GHS, melynek célja, hogy bárhol a világon egyszerűen felismerhetővé tegye az egyes vegyi termékeket, és felhívja a figyelmet a veszélyességükre, mind a kezelés, szállítás és felhasználás folyamatában. Az Európai Unió ezt a harmonizált rendszert vezette be az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről, csomagolásáról szóló 1272/2008/EK, vagyis a CLP rendelettel. A gyártók és forgalmazók kötelesek mindezeket az előírásokat betartani, a biztonsági adatlapokat és a címkéket a felhasználók részére bocsátani az adott országnak megfelelő nyelven díjmentesen. Így juthatnak a szállítók pontos és hiteles információkhoz annak érdekében, hogy a szállítás körülményeit meghatározhassák, az ADR, RID és ADN előírásait betarthassák. Rendszeresen előfordul azonban, hogy a vegyi anyag gyártók és forgalmazók – tisztelet a kevés kivételnek- nincsenek tudatában a kötelezettségeiknek és „nem megfelelően osztanak lapot”. Sajnos, több szász adatlap beszerzési nehézségei és vizsgálata után arra a következtetésre jutunk, hogy a tevékenységekhez szükséges kulcs információk kifejezetten hiányosak. A szállítóknak nem segítség, ha az adatlapon azt találják, hogy „nincs adat”, vitás helyzetbe kerülhetnek a hatósági ellenőrzéseken. A nehézségek mellet, sikerként könyvelem el, hogy a legtöbb cég ADR tudatossága és felkészültsége mára már elérte azt a szintet, hogy nyugodtan el meri indítani a veszélyes árut szállító járműveit akkor is, ha tudja, hogy a következő sarkon várhatóan megállítják a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Katasztrófavédelem szigorú ellenőrei. A magabiztosságuk mögött pedig rengeteg munka van.

Szokoly Zsuzsa

Megosztom:

Share on facebook
Share on linkedin